Oda kell figyelni, nem mindegy, hogy melyik hentesnél mit vesz az ember, mondta kalauzunk, István. Már ha nagyon jót akarunk venni. Ugyanis a rendszerváltást követően, a korábbi hentesdinasztiák leszármazottai nem átallottak a családi hagyományokat néhány termékre koncentrálva feléleszteni.
Marosvásárhely az Erdélybe utazók nagy részének útba esik, érdemes itt egy rövid pihenőt tartani.
A református líceum (ahol István fizikát tanít) felől érve a főtérre, balra fordulva, a főtér vége felé találjuk Petryék egyik boltját. Nekik sikerült egy viszonylag nagyobb üzemet létrehozniuk, a környéken több üzletük is van és bevásárlóközpontoknak is szállítanak. Felvágottjaik modern technológiával készülnek, de a szokásosnál ízletesebbek és kevésbé vizesek. Kiemelendő a Petry rolád, valamint az aszpikos csülök és marhanyelv.
A bolttal szemben van két szép szecessziós épület, a megyeháza és a Kultúrpalota, ha már ott járunk, érdemes ezekre is egy-egy pillantást vetni.
Visszafordulva és a főtéren a vár irányába végigsétálva, jobb oldalon találjuk a katolikus templomot (amely ugyan sokkal kisebb, mint vele szemben, az egykori vásártér végében 1934-ben felhúzott ortodox bazilika, de sokkal régebbi is).
Itt forduljunk jobbra, és a következő saroknál találjuk Fazakasék boltját – egészen fantasztikus virslivel, bélbe töltött párizsival. A juhbeles virsli szabálytalan, de nagyjából ujjhossznyi darabokból álló füzérjét gőzölve/megfőzve roppanós, mintaszerű állagú, kellően szalonnás, mindenféle túlzástól, bizonytalanságtól és zavartól mentes ízű csemegét kapunk. (Kis túlzással és patetizmussal, torma nélkül is könny szökik az ember szemébe…). A „növendék”-párizsi pont olyan, ahogy az ember a békebelit elképzeli. Az eladóhölgyek ajánlják az érlelt szárazkolbászt is – szimpatikus volt, de nem próbáltuk ki. (Az üzlettel átellenben található a vár, esetleg oda is be lehet nézni.)
Ha viszont jóféle kibédi vékonykolbászt szeretne főzni/sütni az ember, a városi piac mellett található „Agro Prod Com Dosa” feliratú egységet érdemes felkeresni. Az egyenes, tiszta (talán kissé túlfüstölt) íz, megfelelő, roppanós állag, s így az élmény ebben az esetben sem marad el.
A fenti boltok egyébként modern eszközökkel berendezett, makulátlan tisztaságú üzletek – érdekes, hogy férfi eladót egyet sem láttunk.
Szóval, ha tud valaki egy jó hentest, Marosvásárhelynél Pesthez közelebb, szóljon...