Szép látvány a gondozott, minden kósza gyomot nélkülöző, mindig frissen kapált veteményes - de ne feledjük, a legtöbb zöldség ősei nem a puszta földön, hanem más növények, fűfélék között nőttek.
Házikertben, ahol a méretek lehetővé teszik, a talaj takarása, más néven mulcsolás nemcsak a mi munkánkat csökkenti jelentősen, de a növények is örülnek neki.
A veteményes mulcsanyaga – átlagos kertben - leginkább lenyírt fű lehet: egyrészt sok van belőle, másrészt – pl. fafajták leveleivel szemben - semleges a talajra, a növényekre nézve.
Mulcsolni nagyon egyszerű: fogjuk az anyagot, és minél vastagabban (5-10 cm) letesszük a földre a növények köré.
A mulcsolásnak számos előnye van:
1. A kellő vastagságban lerakott fű belül először megfonnyad, összetapad, és úgy szárad meg – áthatolhatatlan szőnyeget képezve a legtöbb gyomnövény számára.
Nemcsak, hogy nem lehet, de nem is kell kapálni az ily módon letakart földet.
2. A mulcsréteg a talaj kiszáradását lassítja; a mulcsréteg alatt a talaj felszíne a legnagyobb kánikulában is kissé nedves.
3. Ez nemcsak a kipárolgás szempontjából, de a víz befogadása szempontjából is előnyös: a nedves föld könnyebben veszi fel az erősebb csapadékot - azaz a kapálás másik fontos célját, a laza talajfelszínt is elérhetjük mulcsolással. Ráadásul a mulcsréteg ilyenkor szivacsként működik, felveszi a vizet, az nem folyik el/le rajta, mint a kiszáradt talajon.
4. A mulcsréteg hőszigetelőként is működik: a frissen kikelt növényeket, kiültetett palántákat (ilyenkor még vékonyabban terítsük körbe őket, és ahogy nőnek, vastagítsuk a takarást), majd később a nagy kánikulák idején a nagyobbakat is védi a talajról felsugárzó hőtől. Az őszi hűvös éjszakák idején pedig fordítva, megakadályozza a talaj gyors hűlését.
5. A betakart földről nem verődik fel a föld, így az alsó paradicsomok, a földön futó uborka, vagy az eper is tiszták maradnak.
6. Eső (öntözés) után a mulcsréteg a talajnál gyorsabban megszárad, így a növények fertőződésének veszélye is kisebb.
Természetesen mindemellett (vagy még inkább, ahol nem mulcsoltunk) igencsak el tudnak szaporodni a gyomok. Nálunk a tarack a legveszélyesebb: a föld alatt messzire elterjed, és a feltörő hajtásai még a polisztirol táblákat is átdöfik. A hatékony küzdelemhez ilyenkor jól jönne valami gyors megoldás, de az ember háromszor is meggondolja, hogy bármilyen vegyszert vessen be.
Ugyanakkor, az én tapasztalataim szerint a 20%-os ecet hígítás nélkül eléggé megritkítja a gyomokat, házikerti méretekben a kezelés nem is kerül sokba.
A képen egy tarackos látható közvetlenül ecetes kezelés előtt, majd 8 nap múlva fényképezve.
