fotó: Mák Bistro
Ha az ember második otthona Budapesten, de a Nagykörúton kívül található, általában kevés lehetősége adódik, hogy ebédjét egy konyhájáról híres, színvonalas vendéglátóhelyen költse el.
Ehran és Alma kollégákkal elhatároztuk, hogy idén nyáron, az uborkaszezont kihasználva, igyekszünk lemaradásunkat minél inkább bepótolni ill. felgyülemlett kíváncsiságunkat kielégíteni, ezért néhány alkalommal ebéd céljából elhagytuk klimatizált objektumainkat és bemerészkedtünk a belvárosba.
Mivel nagyon kíváncsiak voltunk rájuk, az első néhány alkalommal a legjobbnak gondolt, legdivatosabb és legtrendibb, gyakori ottebédelésre árfekvésük miatt inkább csak főosztályvezetőtől felfelé ajánlott helyekből válogattunk, egy-egy átlagárjavító hellyel megspékelve.
Tapasztalatainkat ezúton meg is osztjuk – a mellébeszélés mellőzése érdekében, a jól bevált 10-es skálán pontozva azt, hogy az adott helyen adott alkalommal mennyire volt jó ebédelni.
Fontos megjegyezni, hogy nem önmagában az adott hely konyháját szeretnénk értékelni (nem akarunk versenyezni a komoly kalauzokkal), hanem azt, hogy a hely mennyire tűnt megfelelőnek egy hétköznapi, de a maga nemében színvonalas ebéd elfogyasztására. Fő szempontok: természetesen leginkább az étel minősége, emellett ebéd(-nek megfelelő) menü megléte, az ebéd időtartama (jó, ha egy bő órába belefér), az adagok mérete (az irodai munkához szükséges energiapótlás figyelembe vételével nem túlzó, három fogás kényelmesen elfogyasztható), ár-érték arány.
A legnagyobb nehézséget az ár figyelembe vétele okozza – a különböző árszínvonalú helyek nyilvánvalóan különböző minőséget (alapanyag, készítés módja, stb.) is jelentenek, de ez egy adott helyen belül, a jóárasított déli menü és az á la carte étlap viszonyára is igaz lehet. Minderre tekintettel az árat igyekszünk nem a pontozásnál (kivéve, ha az „érték”-hez képest bármilyen irányban feltűnően aránytalan) figyelembe venni és inkább külön feltüntetjük a konkrét, jellemző árakat.
A pontok jelentése:1: romlott étel(ek), rossz hely2: rossz ételek3: lelketlen - sajnáljuk az alapanyagot, a többi vendéget és leginkább a pénzünket
4: elmegy: szokványos büféfogások, ételek elfogadhatóan elkészítve
5: (innentől ajánlott): szokványos büféfogások, ételek jól elkészítve
6: gondossággal és némi kreativitással készült ételek
7: korszerű kreációk, jó technológiával elkészítve
8: kifinomult kreációk, nagyon jó ízek technológiák, állagok, hőmérsékletek
9: "tökéletes" kreációk és kivitelezés, tökéletes ebéd
10: fehér holló(A szövegekben MK = muskotály küvé, E = ehran, Alma = alma.)
MK: nincs külön ebédválaszték, az van délre, ami estére is: nagyrészt naponta változó menü, kb. 20 tétellel. Zseniális kompozíciók (az összetevők mellett a formákat, állagokat, hőmérsékleteket, stb. is beleértve), sokféle alapanyag. Nagyvilági hangulat és árak; az adagok inkább degusztációs menühöz megfelelőek, naponta három fogás luxus-fogyókúrának felel meg. (Ha maradunk a három fogásnál, 300 Ft-ért házikenyérrel és vajjal is alapozhatunk.) De a kisméretű adagok ellenére is simán 9 pont.
E: Az ebédmenü hiánya fájó pont, így meglehetősen drága hétköznapi ebédnek, de a választék és az adagok mérete ellen nem lehet kifogás, én teljesen kielégítőnek találtam. Nem spóroltak a kenyérrel és vajjal sem, bár itt a hasonló helyeken megszokottal ellentétben nem automatikusan jár az étel mellé, hanem külön tétel az étlapon. A minősége ellen sincs kifogás, korrekt házikenyér. Az ételek is hozzák az elvárt minőséget, ami ugye az ebédmenü hiánya miatt a „normál” vacsora kívánalmainak felel meg, szerintem ezzel semmi gond nem volt. Az előtelnek kért gombalevesben nagy darabokra vágott, intenzív ízű vargányafejek úsznak. A főételnek választott tészta egészen kiváló már önmagában is, nyilván helyben készül. Az előirányzott egy órába emlékeim szerint éppenhogy, de belefértünk, pedig a hely is meglehetősen tele volt. A menühöz az ajánlott házi szörpökből választottunk, és nem bántuk meg. Ha tisztán a minőséget nézzük, akkor kétségtelenül jár a 9 pont, viszont a magas ár miatt hétköznapi ebédnek – legalábbis az én pénztárcámhoz mérten – nem igazán alkalmas.
Három fogás ára: 4-7 ezer Ft
ManueL DelicatBistro
MK: A kávézó a Szent István körút déli oldalán, a Nyugatitól nem messze (17. szám) található. Manuel kávékat, teákat és hasonlókat lehet vásárolni és fogyasztani, emellett délidőben ebédelni: egy-két előétel, egy-két főétel, egy-két desszert – modern konyha, olaszos alapokon. Számomra best buy kategória: három színvonalas fogás 1400 forintért, a kitűnő ristrettóval történő befejezéstől eltekintve is inkább 7 pont, mint kevesebb.
E: Két fogás 1250-ért, 3 pedig 1400-ért, ha jól emlékszem. A két fogás választható, hogy előétel+főétel vagy főétel+desszert. A választék 2 előétel, 2-3 főétel, és aznap, mikor felkerestük, fájdalom csak egy desszert. Az ételek minősége ebéd kategóriában megfelelő, nem túlragozott fogások, egyszerű tálalással, korrekt minőségben. Az adagok elégségesek, 2 fogással is jóllaktam. Az előirányzott időtartamba bőven belefértünk.
Három fogás ára: 1400 Ft
MK+Alma: A Balassi Bálint utcai csemegeboltban étkezőhelyet is kialakítottak. Az ételek - a bolt kínálatához hasonlóan - sokféle nemzeti konyhát képviselnek; nagy nyomot nem hagytak bennem, de jó minőségben készültek, erős 7 pont. Egyedi üdítőital-választék. Erős anyagi jellegű kockázatot rejt magában a kapcsolódó csemegebolt.
E: Az ebéd gyakorlatilag a bolt kínálata ihlette ételek választéka, egyúttal azok szolgáltatják az alapanyagot is, ami, ha jól csinálják, egyúttal kitűnő reklám, hiszen egy kitűnő fogás után hajlik rá az ember, hogy a hozzávalókat megvegye otthonra is. Sűrűn, talán naponta változó a kínálat. Nem túl nagy adagok, ám a 3 fogás összességében elegendő egy irodában ülő ember ebédjének. Mindennapi ebédnek kissé drágállom, a minőség azonban jó volt, talán a desszert volt kevéssé karakteres. 7 pont.
Három fogás ára: 3-4 ezer Ft
MK: A híressé vált fatáblán ebédidőben két-három elő- fő- és utóétel található. Jó (a nagyon kifinomultnál egy hajszálnyival rusztikusabb) kreációk, intenzív, harmonikus ízek, a bárány utolsó csepp szaftja is kitunkolódik a házikenyérrel (de nem azért, mert éhesek maradtunk). Az árat is figyelembe véve, az Olimpia az Ebédlőhely (kár hogy messze van a munkahelyünktől), eléri a 9 pontot.
E: Az Olimpia ebédre is hozza a vacsoránál megszokott formáját. Kitűnő ételek korrekt adagokkal, udvarias kiszolgálás, és mivel az ebédidő utolsó perceiben érkeztünk, egy kellemes beszélgetés Lajossal. Azt hiszem, ebédre is áll az egyik legjobb ár/érték arány, és mivel az értékelésünk elsődleges szempontja az ebédelő helyek felmérése volt, így én ide is megszavazom a 9 pontot.
Három fogás ára: 1800 Ft (ráadásul a szóda is gratis)
MK: A fitneszcentrum közepén lévő étterem jó áron kínált, jó minőségű menüiről ismert. Bár az utóbbi években séf- és üzemeltető-váltások történtek, a feltűnően jó ár-érték arány továbbra is igaz. A menü hetente változik. Az alapot 4-5 féle elő- fő- és utóétel jelentik, amelyet szerdánként Triesztből frissen hozott alapanyagra épített tengeri fogások (kagylók, rákok, halak - mindenképp érdemes egyszer kipróbálni) egészítenek ki – ezekből valamennyi csütörtökre és péntekre is szokott maradni (pedig ezeket is nagyon jó áron adják). Nagyon erős 7 pont (alkalmanként a 8 pontot is eléri).
Három fogás ára: 1590 Ft 1790 Ft
MK: A Michelin Bib Gourmand címmel kitüntett étterem a várban, de a Bécsi kapuhoz nagyon közel található. A választék (minden bizonnyal a turistákra tekintettel) nem nélkülözi az ikonikus magyar tételeket, de nincs is ezzel semmi probléma. A klasszikusok mellett hagyományos alapanyagokból készült újszerű kreációk is kaphatók, nagyon jól elkészítve (például libamáj könnyű daragombócban, muskotálymártással). Az árakat is mintha a turistákra tekintettel határozták volna meg, de mivel jelenleg itt kapható Litauszki Zsolt mesebeli krémese, 8 pontot megérdemel a hely.
Három fogás ára: 6-8 ezer Ft
MK+Alma: A Costes is kínál déli menüt, ami jó lehetőségnek tűnik a „csillagos” hely feltérképezésére. A déli menü 4-5 elő-, közép- és utófogást tartalmaz, amelyek külön is rendelhetőek, de 2-3 fogás kedvezményes - a hasonló színvonalú helyeknél nem drágább - áron válogatható össze. Az alapanyagok mondhatni szokványosak, és az ételkombinációk is valahogy maguktól értetődően jók, látszólag semmi gasztro-káma-szútra, „csak” szép színes tányérok, ergonómikus formák, szép színes-karakteres ízek, tökéletes állagok, hőmérsékletek. A rendelt fogások mellett érdekes kisfigyelmességek is érkeznek. (Az egyik legemlékezetesebb fogás egyébként innen való, olívaolajból készült édes zselé.) Az adagok meglepő módon nem kicsik, a végén szinte kissé feszülünk is. A hely elegáns, de nem feszengős; ezüst evőeszköz, a pincérek tapintatosak, de életszerűek, pont annyira vannak jelen, amennyire jólesik. Másodpercek alatt megtalálják az adott vendéggel szemben alkalmazandó hangnemet, még beszélgetni is lehet velük. Mennyország, de minimum oázis, nagyon erős 9 pont, jó lenne, ha minden nap megérdemelnénk.
Három fogás ára: 6400 Ft + 12% szervizdíj
MK+Alma: A sövénnyel álcázott helyet elsőre nem egyszerű megtalálni (bejárat a Tartsay Vilmos utca felől). A fogások az étlapon nem tűnnek különösebben kreatívnak, de szép és nagyon jól elkészített tányérokat kapunk.
Ami az étlapon kicsit furcsa tétel, az a "bresse-i csirke rántva". Korábbi emlékeim szerint egy valóban rántani való méretű, tehát kicsi félcsirkét rántanak ki – ugyanakkor a valódi bresse-i csirke az előírások szerint legalább 4 hónapos, tehát az itt tálalt méreténél feltehetően jóval nagyobb (és már nem is nagyon alkalmas rántásra).
A kiszolgálás szinte kifogástalan, bár ez egy ilyen árkategóriájú helyen elvárás is. Az étkezésre itt valóban elegendő egy irodista rendelkezésére álló idő (kb. 1 óra), összességében a 9 pontot megérdemli.
E: A véleményem hasonló a Mák Bistroban tapasztaltakhoz: egészen rendkívüli minőség, de sajnos hétköznapi ebédnek ez is nagyon drága (nekem). A megtalálása nem volt egyszerű, mert cím alapján a Kiss János altábornagy utcában van, ám erről az utcáról semmi nem jelzi, hol is található, a Tartsay Vilmos u. felől praktikusabb a megközelítés (egyébként pont a két utca találkozásánál helyezkedik el). Ebédhelyeink egyértelműen legszebb környezete így nyáron, a teraszon foglaltunk helyet, egy kis zöld szigeten, kellemes napsütésben, és amennyire a városon belül ez lehetséges, nyugodt, csendes közegben. A kiszolgálás udvarias, figyelmes, egyikünk késett kicsit, de az első fogást telefonon keresztül lebeszéltük vele, megérkezésekkor, amint leült, külön kérés nélkül, azonnal hozták is a levesét. Az ételek egyszerűek, semmi felesleges sallang, ugyanakkor kitűnőek, az itthon kóstoltak közül nálam egyértelműen a legjobbak közé tartoznak. Egyedül a desszert nem hagyott mély nyomokat bennem, kissé jellegtelennek találtam a túró créme brulee-t. Az italárak elég jelentősen megnyomták a számlát, ahhoz képest, hogy csak ásványvizet ittunk. Mint a Máknál, itt is azt mondom, hogy tisztán az ételek minőségét tekintve 9 pontos, de szimpla ebédre csak a gazdagabb ismerőseimnek ajánlanám.
Három fogás ára: 5-7 ezer Ft